375 386 ×
thank you · danke · merci · tak · gracias · grazie · благодаря́ · dziękuję · bedankt · obrigado · ευχαριστώ · köszönöm · mulțumesc · kiitos · poďakovať · hvala
Cselekedj most!

Az Európai Bizottság konzultációs kérdőívére adott válaszainkkal kiállunk az édesvízi ökoszisztémák és az általuk a természet, a társadalom és a gazdaság számára nyújtott előnyök védelméért

 

Az Európai Bizottság vizsgálni kezdte, hogy az uniós vízpolitika intézkedései megfelelnek-e a kitűzött céloknak. A vizsgálat keretében a Bizottság szeretné a lehető legtöbb állampolgári véleményt összegyűjteni az édesvízi életközösségek fontosságáról, illetve arról, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok előidéztek-e valamilyen elmozdulást a fenntartható vízgazdálkodás irányába – magyarul, hogy javult-e általuk a vizek állapota. A Bizottság 2018. szeptember 17-én indította el az EU Víz Keretirányelvéről szóló, kérdőív formájú online konzultációt, melynek során minden állampolgár, valamint az érdekcsoportok széles körének véleményét is kikérik.

A kérdőív három olyan irányelvvel kapcsolatban tesz fel kérdéseket, amelyek a fenntartható vízgazdálkodás alapvető keretét határozzák meg Európában. A legfontosabb a Víz Keretirányelv (VKI, angolul Water Framework Directive), ez alá tartozik a felszín alatti vizekre (Groundwater Directive), valamint a környezeti minőségi normákra vonatkozó irányelv (Environmental Quality Standards Directive, másnéven Priority Substances Directive). Az alábbiakban a kérdőívben adott válaszokra teszünk javaslatot. A konzultáció jelentőségét nem csak a VKI fontossága adja, hanem az is, hogy gazdasági érdekből számos európai kormányzat és szektor gyengíteni akarja a jogszabályt. Reményeink szerint az általunk javasolt válaszok biztosítani fogják, hogy ez a forradalmi jelentőségű szabályozás továbbra is erős maradjon, és ezen túl is képes legyen elősegíteni a fenntartható vízgazdálkodás irányába történő paradigmaváltást az EU területén.
 

 

 

 

I. rész - A nyilvánosságnak szóló általános kérdőív

 

1. Hogyan értékeli Európa vizeinek jelenlegi helyzetét?

Nem megfelelő

 

Indoklásunk
A Víz Keretirányelvnek köszönhető előrelépések – főként egyes szennyezőanyagok csökkentése tekintetében – ellenére az európai vizek állapota még mindig rossz. Valójában az EU területén lévő folyók, tavak és vizesélőhelyek – például a mocsaras, lápos erdők és rétek – 60%-a nem egészséges, és nem teljesíti a Víz Keretirányelv „jó állapotra" irányuló célkitűzéseit. Bár a felszín alatti víztestek általánosságban jobb állapotban vannak, Európa bizonyos részein azonban még mindig jelentős problémák állnak fenn.
 

2. Ha a vízre és különböző felhasználási módjaira és funkcióira gondol, az alábbiak közül melyiket tekinti prioritásnak?

  • Az ivóvízforrások és azok ellátórendszereinek védelme: Kiemelten fontos            
  • A vizek védelme a szennyezéstől: Kiemelten fontos
  • Az ivóvíz és a háztartási felhasználásra alkalmas víz rendelkezésre állása: Kiemelten fontos                                          
  • A mezőgazdasági öntözés vízigényének kielégítése: Kevéssé fontos                        
  • Az ipar vízigényének kielégítése: Kevéssé fontos
  • A szabadidős ágazat vízigényének kielégítése: Kiemelten fontos                 
  • A közlekedés vízigényének kielégítése: Kiemelten fontos            
  • Az energiaipar vízigényének kielégítése: Kevéssé fontos
  • A természetes vizek és a kapcsolódó ökoszisztémák védelme: Kiemelten fontos                 
  • Árvízvédelem és -megelőzés: Kiemelten fontos

 

Indoklásunk
A VKI megfelelő alkalmazásával minden jogszerű vízhasználat és vízigény kielégíthető. Ugyanakkor a víz elosztása során az ivóvíz-ellátásnak és a vizek forrásaként működő életközösségek fenntartásának elsőbbséget kell élveznie.
 

3. Véleménye szerint a jelenlegi vízgazdálkodás és vízhasználat fenntartható?

Nem

 

Indoklásunk
A tagállamok részéről jelenleg csekély szándék mutatkozik az olyan folyamatok kiiktatására, amelyek az európai vízkészletek nem fenntartható használatára ösztönöz. A vizek fenntartható kezelését és felhasználását biztosítani hivatott uniós jogszabályok alkalmazását jelenleg rugalmasságuk túlzott kihasználása és az ezzel való visszaélés jellemzi. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a kormányzatok szükséges intézkedéseket tovább halogassanak, célkitűzéseiket alacsonyabbra tegyék, vagy káros projektek megvalósulásához járuljanak hozzá. Egy másik kedvezőtlen jelenség, hogy a folyók vízgyűjtő területeinek kezelésére vonatkozó – jelenleg is érvényes – tervek (VGT-k, azaz vízgyűjtő-gazdálkodási tervek) hatástalanok. Ennek oka elsősorban az államigazgatási szervek helytelen tervezési gyakorlata és az érdekelt felek nem megfelelő bevonása, valamint, hogy  nagymértékben támaszkodnak a nem kötelező, önkéntes intézkedésekre. A tervek mögül hiányzik az ellenőrző intézkedések bevezetéséhez szükséges anyagi támogatás is. Mindezek következményeként a tervek nem hozzák a várt környezetvédelmi eredményeket. Végezetül pedig ide kapcsolódik az is, hogy a nagy vízfelhasználók (például a nem fenntartható mezőgazdálkodási rendszereket üzemeltető gazdálkodók) nem fizetik meg a rájuk eső összeget azokért a károkért, amelyeket ők okoztak a környező vízi életközösségekban. A költségeket így az adófizetők és vízszámláikon keresztül a fogyasztók állják.
 

6. Ön szerint a Víz-keretirányelv (2003-as) és az árvízvédelmi irányelv (2009-es) bevezetése óta javult a vízerőforrások kezelése az Ön országában? Megjegyzendő, hogy ezek az irányelv nemzeti jogszabályokba való átültetésének dátumai.

Igen, bizonyos mértékben

 

Indoklásunk
Habár az EU vízpolitikája még nem érte el a kitűzött célokat, és a tagállamok részéről a fenntartható vízgazdálkodásra irányuló szándék továbbra is kevés, a VKI Európa-szerte számos pozitív hatást gyakorol a vízgazdálkodásra. Hatására erős irányítási struktúrák jöttek létre, tudásunk pedig jelentősen nőtt a folyók, tavak, vizesélőhelyek, folyódelták, felszín alatti vizek és parti vizek állapota, valamint a vizekre háruló terhelés terén. Ezen felül ismereteink azzal kapcsolatban is gyarapodtak, hogy melyek a leginkább költséghatékony intézkedések a terhelések csökkentésére. A VKI közvetlen eredményeként jelentősen javult a vízgazdálkodás átláthatósága, illetve erősödött az állampolgári részvétel. Végül pedig tanúi lehettünk a folyók vízgyűjtő területein osztozó országok közötti egyre nagyobb mértékű együttműködésnek, amely elengedhetetlen, határokon átívelő védelmet nyújt az édesvízi életközösségek számára.

 

7. Ön szerint javult a felszíni és felszín alatti vizek minősége az Ön országában vagy régiójában a víz-keretirányelv bevezetése óta?

Igen, bizonyos mértékben

 

Indoklásunk
A fejlődés alapvetően attól függ, hogy a tagállamok mennyire hajlandók lépéseket tenni a folyóik, tavaik, vizesélőhelyeik és felszín alatti vizeik egészségének biztosítása érdekében. Ahol a VKI-t megfelelően alkalmazzák, el is kezdődött a javulás. Európában általánosságban az látható, hogy a VKI alá tartozó intézkedések bevezetése eredményeképp csökkent a városi, ipari és mezőgazdasági forrásokból származó szennyezés, továbbá egyes romboló hatású projektek leállításával vagy módosításával megelőzték a természeti életközösségek állapotának romlását. Európa-szerte számos helyen indultak projektek az édesvízi ökoszisztémák helyreállítására, és egyes rehabilitációs intézkedések – például gátak eltávolítása – hatására azonnal javult a biológiai sokféleség.

 

8. Az alábbiak közül Ön szerint mely problémák jelentenek kihívást a felszíni/felszín alatti vizek jó minőségi és/vagy mennyiségi állapotának elérése tekintetében? (kérjük, 5 és 1 közötti pontszámmal értékelje az egyes kérdéseket, ahol 5 = nagyon jelentős kihívás, 4 = jelentős kihívás, 3 = mérsékelt kihívás, 2 = enyhe kihívás, 1 = nem jelent kihívást. Lehetőség szerint az összes kérdést értékelje, de választhatja a „Nem tudom/nincs véleményem” lehetőséget is.)

 

Mennyiségi vonatkozások

  • Az ivóvíz iránti növekvő kereslet / növekvő népesség: 2 (enyhe kihívás)
  • Az energiatermelés, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízigénye: 5 (nagyon jelentős kihívás)
  • Az ipari tevékenységek növekvő vízigénye: 3 (mérsékelt kihívás)
  • A mezőgazdasági öntözéshez használt víz iránti növekvő kereslet: 5 (nagyon jelentős kihívás)
  • Az éghajlatváltozás kiváltotta fokozott szárazság (és a rendelkezésre álló vízkészletek ebből adódó csökkenése): 2 (enyhe kihívás)

 

Vízszennyezés

  • A mezőgazdaságban használt peszticidekből eredő vízszennyezés: 5 (nagyon jelentős kihívás)
  • A vizet veszélyeztető tápanyag-szennyezési források: 5 (nagyon jelentős kihívás)

(a) települési és ipari szennyvízkezelő telepek szennyvize: 2 (enyhe kihívás)

(b) műtrágya és trágya mezőgazdasági felhasználása: 5 (nagyon jelentős kihívás)

  • Bármilyen forrásból származó nehézfém-szennyezés, beleértve a hagyományos bányászatot: 5 (nagyon jelentős kihívás)
  • Az EU-ban betiltott szerves vegyi anyagok által okozott tartós szennyezés: 4 (jelentős kihívás)
  • Új szennyező anyagok (pl. mikroműanyagok, gyógyszerek): Nem tudom/ Nincs véleményem

(a) mikroműanyagok: Nem tudom/ Nincs véleményem

(b) gyógyszerek: 3 (mérsékelt kihívás)

(c) egyéb új szennyező anyagok: Nem tudom/ Nincs véleményem

    • A szennyező kibocsátások nem megfelelő szabályozása: 2 (enyhe kihívás)

 

Biológiai sokféleség

  • A vízi ökoszisztémákra kifejtett negatív hatások: 5 (nagyon jelentős kihívás)
  • A vízfüggő szárazföldi ökoszisztémákra kifejtett negatív hatások: 5 (nagyon jelentős kihívás)

 

Infrastruktúra-fejlesztés

  • A víztesteken végzett fizikai változtatások (pl. folyószabályozás, gátépítés, árvízvédelem, bányászat): 5 (nagyon jelentős kihívás)
  • Szennyvízrendszer kapacitáshiánya (túlfolyások): 3 (mérsékelt kihívás)
  • Elégtelen vagy korlátozott tározókapacitás (öntözés, energiatermelés stb.): Nem tudom/ Nincs véleményem
  • Ivóvízellátó hálózatok szivárgásai: 3 (mérsékelt kihívás)

 

Vízkivétel

  • Jogellenes vagy szabályozatlan vízkivétel: 5 (nagyon jelentős kihívás)
  • Szabályozott, de nem fenntartható vízkivételi arányok: 5 (nagyon jelentős kihívás)
  • Alacsony vízkivételi díjak (ami bátorítja a víz pazarlását és/vagy a víz összegyűjtésének/újrafelhasználásának elmulasztását): 5 (nagyon jelentős kihívás)

 

 

Indoklásunk

Az édesvízi életközösségeket számos irányból éri terhelés. A felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának megőrzésében azonban a következő tényezők jelentik a legnagyobb akadályt: a mezőgazdasági eredetű szennyezés, a felszín alatti víztartó rétegek és folyók túlzott kihasználása (nagyrészt a nem fenntartható mezőgazdasági rendszerek miatt), valamint a vízi energiatermelés, a hajózás, a mezőgazdaság és árvízvédelem nyomán a folyók és egyéb édesvízi életközösségek természeti és fizikai adottságaiban bekövetkező változások. Az is jelentős probléma, hogy a szennyezés főbb okozóival nem fizettetik meg méltányosan az általuk okozott kárt – pedig ez a VKI egyik erős, de jelenleg nem betartott követelménye. Az egyelőre még nem ismert, hogy a VKI céljainak teljesítésére milyen hatással lesznek az olyan újonnan felismert szennyezések, mint például a mikroműanyagok.

 

9. Melyek az Ön országában vagy régiójában a vízgazdálkodás legfőbb kihívásai? Jelölje be a legjelentősebb kihívásokat.

legfeljebb 5 válasz

  • A vízügyi prioritások felállításának hiánya a nemzeti szakpolitikai menetrendben
  • Elégtelen konzultációs tevékenység és a nyilvánosság és az érintett érdekelt felek nem kellően széles körű bevonása
  • A vízhez kapcsolódó egyéb ágazatokkal való elégtelen integráció és ellentétes érdekű tervezési politikák
  • A mezőgazdasági tevékenységek által támasztott kihívások (pl. tápanyagok, eutrofizáció, peszticidek, vízkivétel stb.)
  • Egyéb: Az édesvízi életközösségeket sújtó fő terhelések közé tartozik a mezőgazdaság, vízi energiatermelés, hajózás, „szürke”, azaz kevéssé természetes, szilárd – például kő vagy vasbeton anyagú – műtárgyakat felhasználó árvízvédelmi infrastruktúra. Ezeket a terheket enyhíteni kell, kormányunk erre irányuló enyhítési szándékának hiányát azonban jól mutatja többek között a VKI adta mentességi lehetőségek kihasználása, valamint hogy nem biztosítanak elégséges pénzügyi támogatást a vízgazdálkodási intézkedésekre.

 

Indoklásunk
A kormányzatok részéről egyértelműen hiányzik az arra vonatkozó politikai szándék, hogy hatékonyan lépjenek fel az édesvízi életközösségekre nehezedő legfontosabb terhelések ellen. Európában ez a fenntartható vízkezelés legnagyobb kihívása. Az alacsony kormányzati aktivitás annak az eredménye, hogy a vízügy nem foglal el előkelő helyet a politikai programokban, a jó állapotú édesvízi ökoszisztémák fontosságát pedig minden területen alulértékelik. Ez különösen így van a mezőgazdasági, energia- és árufuvarozási ágazatok felelősségre vonásának kérdésében. Például az uniós mezőgazdasági politika támogatja a mezőgazdálkodás erősítését, amely a tovább növeli a vizek szennyezését és túlhasználatát. Az energiapolitikai intézkedések előnyben részesítik és pénzügyileg támogatják például a vízerőműveket, annak ellenére, hogy ez negatív hatással van a biológiai sokféleségre. A közlekedéspolitika erőltette az átgondolatlan infrastrukturális fejlesztéseket, csekély tekintettel az édesvízi fajokra és azok élőhelyeire. A vizek védelmével és helyreállításával kapcsolatos konzultáció hiánya, de legalábbis az érdekelt felek nem elég széles körében elvégzett konzultáció (beleérve a környezetvédelmi csoportokat és a szélesebb nyilvánosságot is) szintén akadályozza a szükséges lépéseket, ahogyan annak a szándéknak a hiánya is, hogy biztosítsák az ezekhez szükséges finanszírozást.

 

11. Ön szerint mely fellépéseknek volt a legnagyobb hatásuk a vízminőség javítására és a vízhasználat hatékonyságára a víz-keretirányelv nemzeti jogba való 2003-as átültetése óta? (Kérjük, 5 és 1 közötti pontszámmal értékelje az egyes kérdéseket, ahol 5 = nagyon jelentős javulást hozott, 4 = jelentős javulást hozott, 3 = mérsékelt javulást hozott, 2 = csekély javulást hozott, 1 = nem hozott javulást. Lehetőség szerint az összes kérdést értékelje, de választhatja a „Nem tudom/nincs véleményem” lehetőséget is.)

  • A környezetszennyezés szigorúbb szabályozása: 3 (Mérsékelt javulást hozott)
  • A veszélyes vegyi anyagok ipari használatának minimalizálására irányuló szigorúbb szabályozás: 3 (Mérsékelt javulást hozott)
  • A vízszennyezés leküzdésére irányuló nemzetközi együttműködés: 3 (Mérsékelt javulást hozott)
  • Az energiatermelési/-átalakítási célú vízhasználat (pl. vízerőművek, vízhűtőrendszerek stb.) megváltozott megközelítése: 2 (Csekély javulást hozott)
  • Hatékonyabb szennyvízkezelési technológiák: 4 (Jelentős javulást hozott)
  • Hatékonyabb technológiai megoldások a háztartások/készülékek vízfogyasztásának csökkentésére (pl. kettős öblítésű WC-k, zuhanyrózsa-vízhozam szabályozók, környezetbarát mosógépek): 2 (Csekély javulást hozott)
  • Vízhasználati díjak (pl. ipari, mezőgazdasági és háztartási vízfogyasztásmérés alapján): 3 (Mérsékelt javulást hozott)
  • A vízminőségre, a vízkészletekre és a vízelosztásra vonatkozó nyilvánosan elérhető információk bővülése: 2 (Csekély javulást hozott)
  • Fenntarthatóbb vízfelhasználás a mezőgazdaságban: 2 (Csekély javulást hozott)
  • Az egyéb mezőgazdasági gyakorlatok változásai, amelyek hatással lehetnek a vízminőségre és a vízkészletekre (pl. a peszticidek kisebb mértékű használata, biogazdálkodás, vetésforgó stb.): 2 (Csekély javulást hozott)
  • A várostervezés olyan formái, amelyek „teret biztosítanak” a víznek: 3 (Mérsékelt javulást hozott)
  • A vízvédelem és a víz közlekedési célú használatának szorosabb integrációja: 2 (Csekély javulást hozott)
  • A vízhasználat hatékonyságának javításához és a lehetséges szennyezési források kezeléséhez kapcsolódó tudományos kutatás, illetve kutatási és innovációs tevékenységek: 2 (Csekély javulást hozott)
  • Egyéb: /

 

Indoklásunk
A VKI célkitűzéseit tekintve a leghatékonyabbnak a szabályozási intézkedések bizonyultak. Ide tartoznak többek között az egyes szennyezőanyagok használatára vonatkozó korlátozások, valamint az olyan gazdasági eszközök, mint például a víz árának szabályozása vagy a kapcsolódó uniós jogszabályok által bevezetett – például a szennyvízkezelésre vonatkozó – intézkedések. A választható, önkéntes jellegű intézkedések, különösen a mezőgazdasági eredetű szennyezés tekintetében már jóval kevésbé voltak hatékonyak.

 

13. Aggasztják-e Önt az éghajlatváltozásnak a vízminőségre és a vízkészletekre gyakorolt lehetséges hatásai?

Igen, mindkét szempontból

 

14. Véleménye szerint elegendőek-e az éghajlatváltozás vízminőségre és vízkészletekre gyakorolt hatásainak ellensúlyozására hozott intézkedések?

Nem

 

Indoklásunk (a 13. és 14. kérdésekre adott válaszokra)
Európa több részén várható, a földközi-tengeri régióban pedig kifejezetten valószínű, hogy az éghajlatváltozás növelni fogja a vízigényeket, ugyanakkor csökkenteni fogja a vízkészleteket. Európa más részein a belvíz és az árvizek súlyosbodása, illetve az emelkedő tengerszint jelent majd inkább problémát. Ezek hatással lesznek a vízminőségre, valamint az ivóvízellátást biztosító infrastruktúrára is. Ezeket a jelenségeket már most is tapasztaljuk, az elkövetkező években pedig várhatóan erősödni fognak. Meg kell jegyeznünk, hogy nem csupán a klímaváltozás, hanem még inkább a vízkészleteinkkel való helytelen gazdálkodás vezet a vízhiányos állapotokhoz vagy az árvizek negatív hatásaihoz. A kormányzatoknak sokkal többet kell majd tenniük a vízkészletek biztosításáért, nem csak a fenntartható mezőgazdaság, energiatermelés és ipar számára, de ezzel párhuzamosan a növekvő népesség és az édesvízi életközösségek részére is. A VKI tökéletes eszköz arra, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak.

 

22. Mennyire ismeri Ön az alábbi uniós jogszabályokat és az általuk támasztott követelményeket?

Víz-keretirányelv: Elég jól ismerem

A felszín alatti vizekről szóló irányelv: Elég jól ismerem

A környezetminőségi előírásokról szóló irányelv: Elég jól ismerem

Árvízvédelmi irányelv: Elég jól ismerem

 

23. A fenti uniós jogszabályok hozzájárultak-e ahhoz, hogy a folyók és tavak kevésbé szennyezettek és biztonságosabbak legyenek, mint egy évtizeddel ezelőtt?

Igen, nagymértékben

 

Indoklásunk
Európa legtöbb folyójában és tavában figyelemreméltó mértékben csökkent a városi és ipari szennyvízből eredő szennyeződések (például az ammónia és a foszfát) mennyisége. A fürdésre alkalmasnak nyilvánított folyók és tavak nagy többségét is jó minőségűnek találták. Azonban még mindig maradtak kihívások, különösen a mezőgazdaságből származó diffúz szennyeződések terén.

 

24. A fenti uniós jogszabályok hozzájárultak-e ahhoz, hogy az Ön országának felszín alatti vizei kevésbé szennyezettek és biztonságosabbak legyenek, mint egy évtizeddel ezelőtt?

Igen, bizonyos mértékben

 

Indoklásunk
Mivel a felszín alatti vizek lassabban reagálnak a szennyeződések csökkentését célzó intézkedésekre, mint a folyók és tavak, ezekben a vizekben a szennyezettség javulása kevésbé szembeötlő. Európa felszín alatti vizeinek rossz állapotáért elsősorban a mezőgazdasággal járó folyamatos terhelés a felelős.

 

25. Megítélése szerint összességében hogyan járultak hozzá a fenti uniós jogszabályok a vízerőforrások jobb kezeléséhez, köztük a vízmennyiség és a vízkészletek növeléséhez?

Nagymértékben hozzájárultak

 

Indoklásunk
A VKI volt az a fő motivációs erő, ami miatt a tagállamok szigorúbb és ambiciózusabb szabályozásokat hoztak a fenntartható vízhasználat és az ökoszisztémák szennyeződéssel, túlhasználattal, természeti állapotuk leromlásával szembeni védelme terén. Európa-szerte konkrét példák támasztják alá azt, hogy ahol megfelelően vezették be a VKI-t, ott ez a jogszabály volt a mozgatóerő a vízgazdálkodásban bevezetett fejlesztések mögött. Ebből fakadóan pedig a VKI elősegítette az édesvízi ökoszisztémák állapotjavulását, biodiverzitásuk növekedését, valamint az életközösségek által az emberek, a természeti és a gazdasági rendszerek számára nyújtott előnyök bővülését. Bár még sokat kell tennünk azért, hogy ténylegesen alkalmazzuk és betartassuk ezt a jogszabályt, a VKI megfelel annak a célnak, amelyre szánták.

 

26. Megítélése szerint összességében hogyan járultak hozzá a fenti uniós jogszabályok az átmeneti és parti vizek (köztük a fjordok, torkolatok, lagúnák, folyódelták) szennyezésének megelőzéséhez?

Nagymértékben hozzájárultak

 

Indoklásunk
A VKI keretein belül a szennyezésekkel szemben ugyanolyan szintű védelemben részülnek a tengerparti és a folyótorkolatok úgynevezett átmeneti vizei, mint a folyók és a tavak. A kémiai szennyezés tekintetében ezekben a vizekben is javulás figyelhető meg. Azonban a folyókhoz és tavakhoz képest a tengerparti és torkolati vizeket még mindig nagyobb arányban terhelik a szennyezések, ami annak a jele, hogy a fjordok, folyótorkolatok és lagúnák esetében a tagországok nem lépnek fel elég hatékonyan ez ellen.

 

További megjegyzések:

Fontos számomra az édesvízi ökoszisztémák jelenlegi és jövőbeli állapota, és egyetértek a természetvédelmi szervezetekkel abban, hogy az EU Víz Keretirányelv (VKI) megfelel a céljának; már eddig is jelentős eredményeket ért el vizeink védelme és helyreállítása terén, és emellett társadalmi és gazdasági hasznokat is hozott. Kérem, vegyék figyelembe a felmérés II. részében lévő megjegyzés mezőbe írt válaszomat is, ahol kifejtem, hogy miért hatékony, eredményes, releváns, koherens és hozzáadott értékkel rendelkező jogszabály a VKI.
 
A természet védelmét fontosnak tartó állampolgárként ellenzem a VKI módosítását, és azt szeretném, ha az abban rögzített magas színvonalú elvárások fennmaradnának, és Európa-szerte betartanák azokat. Jelenleg a tagállamok kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák a VKI-t. Ez egyértelműen látszik a kis hatékonyságú vízgyűjtő-gazdálkodási tervekből, az alig vagy alacsony színvonalon megvalósított intézkedési csomagokból, az intézkedések végrehajtására szánt elégtelen finanszírozási forrásokból és abból, hogy a VKI által lehetővé tett különböző mentességeket túl gyakran és sokszor kellő megalapozottság nélkül alkalmazzák. A VKI-t a tagállamoknak teljeskörűen meg kell valósítani, amit az Európai Bizottságnak fokozott nyomásgyakorlással kell ösztönözni.

 

 

 

II. rész - Szakértőknek szóló kérdőív

 

1. Mennyire volt eredményes a fenti irányelvek végrehajtása az alábbi célkitűzések tekintetében?

  • A vízállapot romlásának megelőzése: Mérsékelten eredményes
  • A vízi ökoszisztémák védelme és javítása: Mérsékelten eredményes
  • A felszíni vizek kémiai szennyezésének csökkentése: Rendkívül eredményes
  • A felszíni vizek tápanyagszennyezésének csökkentése: Csekély mértékben eredményes
  • A felszín alatti vizek kémiai szennyezésének csökkentése: Rendkívül eredményes
  • A felszín alatti vizek tápanyagszennyezésének csökkentése: Csekély mértékben eredményes
  • A felszín alatti víztestek védelme a kimerüléstől: Csekély mértékben eredményes
  • A fenntartható vízhasználat előmozdítása: Csekély mértékben eredményes
  • A felszíni vizek hidromorfológiai állapotának javítása: Csekély mértékben eredményes
  • Hozzájárulás a tengeri és part menti vizek védelméhez: Csekély mértékben eredményes
  • Elegendő beruházás biztosítása az infrastruktúrába és az intézkedésekbe: Csekély mértékben eredményes
  • Az ivóvíz-előállítási költségek csökkentése: Mérsékelten eredményes
  • Az aszályok hatásainak enyhítése: Mérsékelten eredményes
  • Az árvízkockázat kezelése: Mérsékelten eredményes
  • Hozzájárulás megfelelő mennyiségű, jó minőségű vízellátáshoz: Mérsékelten eredményes

 

Indoklásunk
Egy jogszabály annyit ér, ahogyan és amennyit megvalósítanak belőle a tagállamok. Ahol az intézkedések megfelelő együttesét vezették be (például betiltottak veszélyes vegyszereket a vegyi szennyeződés csökkentése érdekében), a törvényi szabályozás közepesen vagy nagyon hatásos volt. A további célkitűzések eléréséhez még hatékonyabb intézkedésekre van szükség, például csökkenteni kell a mezőgazdaságból származó többlettápanyag-szennyezést.

 

3. Legjobb tudomása szerint az irányelvek valamennyi követelményét ténylegesen végrehajtották és érvényesítették az Ön országában?

Nem

 

Ha nem, kérjük, adjon meg példákat az érintett irányelvek tekintetében a legjelentősebb végrehajtási hiányosságokra:

Víz-keretirányelv:

  • Nem hatékony vízgyűjtőgazdálkodási tervek és programok, amelyekből hiányoznak a fő terhelés kezelésére irányuló költséghatékony intézkedések (gyakran a vízügyi politika konkrét kérdéseit szabályozó uniós jogszabályokban előírt alapvető intézkedések is). A kormányzatok haboznak kötelező intézkedéseket bevezetni, ezért azok gyakran nem kapcsolódnak a terhelésekhez és csak önkéntes jellegűek. Hiányoznak a nagyléptékű élőhely-rehabilitációs intézkedések.
  • Az intézkedések hatásainak nyomonkövetése elégtelen, és nem megfelelőek a víztestek állapotának felmérésére és osztályozására használt módszerek. Gyakran nyilvánvaló terhelések vagy állapotromlás felett is elsiklanak.
  • A vízgyűjtőgazdálkodási terveket és az intézkedési programokat anélkül fogadják el, hogy a tagállami költségvetésből megfelelő pénzügyi forrásokat különítenének el az ellenőrző intézkedésekre. Nincsenek tervek az uniós pénzügyi támogatások lehívására, valamint olyan eszközök, amelyekkel a vízhasználók kötelezhetők arra, hogy megfelelő mértékben járuljanak hozzá a helyreállító tevékenységek költségeihez és a meghatározó ágazatok által okozott szennyezés ellensúlyozásához. Nem sikerült elismertetni a vizek javuló állapotával járó környezeti és társadalmi-gazdasági előnyöket.
  • Egyes országokban a tagállami jogszabályok meggátolják a már meglévő engedélyek felülbírálását és módosítását, ezáltal a VKI célkitűzéseinek való megfelelést.
  • Különféle mentességek túlzott alkalmazása és visszaélés. Az indoklás sokszor nem megfelelő, és nem világos, hogy tesznek-e lépéseket a célkitűzések teljesítése érdekében; időnként egyes ágazatokra vonatkozó, mindenre kiterjedő mentességet alkalmaznak.
  • Átláthatóság és a nyilvánosság hatékony bevonásának hiánya. A vízkezeléssel kapcsolatos döntési folyamatok - a vízgyűjtőgazdálkodási tervekre vonatkozó eljárások is - nem átláthatóak, nem mindig egyértelmű, hogyan születnek a döntések és milyen módon veszik figyelembe az érdekelt felek szempontjait.

 

Indoklásunk
Számos kormányzat még nem hajtotta végre az összes előírást. A kiválasztott önkéntes intézkedések vagy nem hatásosak (például a mezőgazdasági eredetű szennyezés kezelésére), vagy nem tartozik megfelelő finanszírozás a bevezetésükhöz. Számos kormányzat szabályszerűen visszaélt a VKI rugalmasságával, és engedte, hogy a kitűzött célokat alacsonyabbra tegyék, továbbá távolabbi határidőket engedélyezett a folyók, tavak és víztartó rétegek jó állapotának eléréséhez. Emellett a szennyezők nem fizetnek az általuk a vízi környezetekben okozott károk helyreállításáért.

 

4. A víz-keretirányelv értelmében egy víztest állapota akkor minősül jónak, ha minden releváns minőségi elem jó állapotban van, és a jó állapotra vonatkozó minőségi standardok előírásai teljesülnek (ún. „ha egy rossz, mind rossz” elv). Milyen mértékben ért egyet a következő állításokkal?

  • A „ha egy rossz, mind rossz” elv biztosítja, hogy az Ön országában az ökológiai állapot értékelésére szolgáló módszerek megfelelően kiterjedjenek minden releváns terhelésre: Nagy mértékben egyetértek
  • A „ha egy rossz, mind rossz” elv alapján egyértelmű képet kapunk arról, hogy hol volna szükség erőfeszítésekre: Nagy mértékben egyetértek
  • Az értékelési eredményeknek a „ha egy rossz, mind rossz” elv szerinti vizsgálata lehetővé teszi az intézkedések fontossági sorrendjének megállapítását: Nagy mértékben egyetértek
  • Könnyebb lenne elmagyarázni a nyilvánosságnak az elért eredményeket, ha a közzétett hivatalos állapotnak nem a „ha egy rossz, mind rossz” elven kellene alapulnia: Nem értek egyet
  • Az osztályozás során alkalmazott „ha egy rossz, mind rossz” elv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a közel jó állapotú víztestek minőségének javítására összpontosítsanak, nem pedig a legrosszabb állapotban lévő víztestekére: Nem értek egyet
  • Érdemes lenne megvizsgálni, hogyan lehetne a „ha egy rossz, mind rossz” elven alapuló értékelést az ökológiai állapot terén elért eredmények részletesebb ismertetésével kiegészíteni: Nem értek egyet
  • A „ha egy rossz, mind rossz” elv alapján történő értékelés elhagyása esetén könnyen szem elől téveszthetnénk a megoldandó kérdéseket: Nagy mértékben egyetértek

 

Indoklásunk
A „one-out-all-out", vagyis az „egy rossz, mind rossz" elv a VKI egy fontos alapelve. Eszerint például ha a halállomány állapota elmarad az előírttól, akkor egy folyó vagy tó nem tekinthető egészségesnek, még akkor sem, ha a víz kémiai minősége egyébként javult. Azonban az állami szervek kommunikálhatják azokat az előrelépéseket, amelyeket ugyanebben a folyóban vagy tóban a vegyi szennyezés csökkentése terén elértek. Ez az elv nem akadályozza meg a vízkezelőket abban, hogy intézkedjenek egy részproblémával kapcsolatban, hanem csupán azt biztosítja, hogy az adott víz minden problémáját kezeljék. Az elv felismeri, hogy az édesvízi életközösségek összetett, a fajok és a környezet fizikai adottságai közötti, egymásra is ható és egymástól is függő kölcsönhatásokból és folyamatokból épülnek fel. Megtestesíti továbbá az elővigyázatosság elvét, ugyanis jelenleg bizonytalanok az ismereteink arról, hogy hogyan működik az életközösségeket jellemző kölcsönhatásoknak ez az összetett hálózata. .  

 

17. Véleménye szerint alkalmazzák-e a költségmegtérülés elvét (a Víz-keretirányelv 9. cikke) az Ön országában?

Nem

 

Ha válasza nem vagy csak bizonyos mértékben, kérjük, fejtse ki, miért:

Habár a tagállamok túlnyomó többségében a VKI előírásaival összhangban vezetették be vagy módosították a vízárazási mechanizmusokat, a vízre vonatkozó árképzés továbbra is nagy kihívást jelent az EU egész területén:

  • A vizekre vonatkozó árképzést nem vezették be teljes mértékben és megfelelően minden szektorban, ehelyett gyakran csak a szennyvíz kezelésére és az ivóvízellátásra vonatkozik.
  • Az árak nem tükrözik a tényleges költségeket, a környezetvédelmi és/vagy erőforrásköltségeket ritkán építik be az árképzés során (az erőforrásköltségek a korlátozottan rendelkezésre álló vízkészlet helytelen elosztásából fakadó későbbi költségeket jelentik). Sőt, a környezetvédelmi és erőforrásköltségeket sokszor ki sem számolják.
  • Egyes árképzési mechanizmusok szelektívek, bizonyos fontos felhasználókra, illetve szennyezőkre nem vonatkoznak, sokszor egyenlőtlen a vízhasználók hozzájárulásainak megoszlása. Azáltal, hogy jóval többet fizetnek a vízért, mint a mezőgazdaság és/vagy az ipar, gyakran a háztartások viselik a legnagyobb pénzügyi terhet.

 

Indoklásunk
A jogszabály kötelezi a tagállamokat arra, hogy a szennyezőkkel fizettessék meg az általuk okozott károk helyreállításának költségeit. Ez azonban még nem következett be, és egyes kormányzatok úgy döntöttek, inkább a háztartási vízdíjakat növelik azon gazdasági eszközök bevezetése helyett, amelyek például az nagyüzemi méretben gazdálkodó vízszennyezőket fizetésre köteleznék.

 

24. Figyelembe véve a Víz-keretirányelv célkitűzéseit és előnyeit, bebizonyosodott-e, hogy az irányelv aránytalan adminisztratív terhet rótt a (nemzeti, regionális vagy helyi) hatóságokra, a gazdasági szereplőkre (pl. ipari vállalatokra, vízszolgáltató vállalatokra), az egyes polgárokra vagy más szereplőkre?

Nem

 

Indoklásunk
A vizekhez kötödő életközösségek egészségének helyreállítása költségekkel jár. Azonban az egészséges folyók, tavak és más vizesélőhelyek által nyújtott előnyök messze meghaladják ezeket a költségeket. A vizeinkre nehezedő terhelésért felelős gazdasági szektorokban olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek enyhítik a terhelésből fakadó problémákat. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy a VKI aránytalan kötelezettségeket róna bárkire is. Sőt, a VKI több olyan jogi lehetőséget tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az intézkedéseket nem kell megvalósítani, amennyiben azokat túl költségesnek ítélik, vagy túl nagy terhet jelentenének az iparra, például a vízi energiát előállító szereplőkre.

 

34. Véleménye szerint a Víz-keretirányelv, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv és az árvízvédelmi irányelv végrehajtása jobban tudatosította-e a polgárokban a jó vízminőség fontosságát a környezet és az emberi egészség szempontjából, illetve e cél elérésének módjait?

Bizonyos mértékben

 

Ha válasza nem vagy csak bizonyos mértékben, kérjük, fejtse ki, miért:

A VKI számos kötelezettséget ír elő, amelyek megfelelő alkalmazás esetén segíthetnek az embereknek jobban megérteni és értékelni a vizek fontosságát, ezen keresztül pedig segíthetnek megnyerni az emberek támogatását a VKI célkitűzéseinek eléréséhez. Azonban néhány pozitív példa ellenére a nyilvánosság VKI által előírt bevonása még nem teljesült teljes mértékben. A döntéshozók gyakran elmulasztották megfelelően kommunikálni az egészséges édesvízi életközösségek által nyújtott előnyöket. Arra sem törekedtek kellőképpen, hogy az embereket a VKI nagyívű törekvéseinek részesévé tegyék, azaz nem segítették elő a társadalmi/közösségi támogatás kialakulását. 

Indoklásunk
Az uniós jogszabályokban foglalt kötelezettségek miatt mára jóval többet tudunk a vízi életközösségek állapotáról, a megoldandó problémákról. A sikeres programok nyomán nagyobb a tudásunk a beavatkozás lehetőségeiről is – például arról, hogy milyen módszerekkel lehet sikeresen helyreállítani az ártereket, így csökkentve az árvizek által okozott károkat, vagy hogy hol lehet eltávolítani keresztgátakat, ismét lehetővé téve a halak vándorlását. A VKI arra kötelezi a kormányzatokat, hogy konzultáljanak a helyi állampolgárokkal, vonják be őket a folyóikra, tavaikra, tengerparti vizeikre vonatkozó döntéshozatali folyamatokba. Azonban a kormányzatok nem ismerték fel kellő mértékben a vizek és az egészséges életközösségek értékét, ezeket továbbra is elsősorban  nyersanyag- és energiaforrásnak tekintik. Gyakran elsiklanak a vízi életközösségek további létfontosságú hasznai fölött. Ilyen haszon például az édesvízi halászat, a városok természetes árvízvédelme vagy a folyók által szállított hordalék lerakása a folyók deltatorkolataiban. Ez utóbbi folyamat a világ számos deltavidékén a tengerek emelkedő szintje elleni védelmet, tehát a delta megmaradását jelenti.

 

37. A Víz-keretirányelv, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv és az árvízvédelmi irányelv bármely aspektusa elavulttá vált-e a jó állapot elérése vagy az árvízveszély csökkentése szempontjából?

- Víz-keretirányelv: Nem

- A felszín alatti vizekről szóló irányelv: Nem

- A környezetminőségi előírásokról szóló irányelv: Nem

- Árvízvédelmi irányelv: Nem

 

Indoklásunk
A vízi életközösségekre nehezedő, megállás nélkül fokozódó terhelés, a vízigények növekedése, valamint az árvizek és aszályos időszakok gyakoriságának és súlyosságának növekedése miatt a jogszabályokban rögzített kötelezettségek továbbra is indokoltak. Az uniós vízügyi jogszabályok elég rugalmasak ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a folyton változó körülményekhez, beleértve az éghajlatváltozást vagy az új technológiai és gazdasági fejlesztéseket is.

 

38. A Víz-keretirányelv ökológiai állapot értékelésére vonatkozó rendelkezései kellőképpen lehetővé teszik-e az éghajlatváltozás hatásainak megkülönböztetését az egyéb hatásoktól?

Igen, teljes mértékben

 

Indoklásunk
A VKI kötelezi a tagországokat arra, hogy felmérjék a vízi életközösségekre nehezedő terheket. Az éghajlatváltozás hatásait további terhelő tényezőként kell kezelni, és figyelembe kell venni az egyes országok vízgyűjtőgazdálkodási tervezése során. A klímaváltozás és a többi terhelő tényező közötti összefüggés jól kezelhető azzal, hogy körültekintően definiáljuk az „ökológiai állapot" fogalmát. Ezen felül a VKI-ben foglalt rugalmas tervezési folyamat alkalmas a klímaváltozás hatásainak kezelésére is.

 

42. Elegendőek-e a víz-keretirányelv és a felszín alatti vizekről szóló irányelvrendelkezései ahhoz, hogy megvédjék a felszín alatti víztesteket az új technológiafejlesztések, pl. a frakkolás hatásaitól?

Igen

 

Indoklásunk
A VKI elővigyázatossági alapelve, valamint azon előírása miatt, hogy a vízi életközösségekre nehezedő terheléseket kezelni kell, a VKI és az az alá tartozó Felszín Alatti Víz irányelv (Groundwater Directive) képes alkalmazkodni az új technológiai fejlesztésekből eredő terhelésekhez – mind az értékelés, mind az adott terhelés csökkentésére irányuló intézkedések költséghatékony együttesének bevezetése szempontjából. Ide tartozik például a folyadéknyomást felhasználó rétegrepesztéses gázkitermelés (palagáz-kitermelés) is. Az eljárás két ponton is hatással lehet a felszín alatti vizekre: a kőzetekbe fecskendezett folyadék előállításához szükséges vizet ki kell nyerni valahonnan, a felhasználás után a felszínre visszafolyó folyadékot pedig el kell helyezni (a szennyvizet ártalmatlanítani kell). A szennyezőanyagok közvetlen bejuttatását a felszín alatti vizekbe (például a hidraulikus rétegrepesztésből származó szennyvíz befecskendezését) a VKI tiltja. További uniós jogszabályokkal együtt (pl. a Környezeti Hatásvizsgálat irányelv, a Madár- és Élőhelyvédelmi irányelvek, a Bányászati Hulladék irányelv, a REACH szabályozás, a biocid termékekről szóló rendelet vagy a Környezeti Felelősség irányelv) a palagáz-kitermelés kielégítően szabályozható: a tervezéstől kezdve a nyilvánosság döntésekbe való bevonásán keresztül a tagállamok határain átnyúló környezeti hatások kiküszöböléséig és a tevékenység beszüntetéséig.

46. Véleménye szerint milyen fokú a Víz-keretirányelv, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv és az árvízvédelmi irányelv belső koherenciája?

Teljes mértékben koherens

 

Indoklásunk
A VKI bevezetésének egyik fő célja egy egységesebb uniós vízpolitika kialakítása volt. A vizekre nehezedő legfontosabb terhelések mára egy közös szabályozási keretrendszerben kezelhetők, az uniós vízügyi szabályozás egyes elemei megfelelően összehangoltak, a határidőket és egyes feladatokat, például a nyilvánosság bevonását koordinálni kell.

 

49. Véleménye szerint a Víz-keretirányelv, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv és az árvízvédelmi irányelv közös intézkedései révén kialakított jogi keretek koherensek-e a következő környezetvédelmi / ágazati szakpolitikai területekkel?

  • A zöld infrastruktúrára vonatkozó uniós stratégia: Teljes mértékben koherensek
  • Biodiverzitás-politika: Teljes mértékben koherensek
  • Vegyianyag-politika: Teljes mértékben koherensek
  • Tengervédelmi politika: Teljes mértékben koherensek
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és hatásainak enyhítésére vonatkozó szakpolitika: Részben koherensek
  • Az ipari kibocsátásokra vonatkozó szakpolitika: Teljes mértékben koherensek
  • Levegőminőségi szakpolitikák: Teljes mértékben koherensek
  • Hulladékgazdálkodási szakpolitikák: Teljes mértékben koherensek
  • Erőforrás-hatékonyság: Teljes mértékben koherensek
  • Környezetvédelmi felelősség: Teljes mértékben koherensek
  • Környezetkárosító bűncselekmények: Teljes mértékben koherensek
  • Közlekedéspolitika: Inkoherensek
  • Egészségvédelem: Teljes mértékben koherensek
  • Agrárpolitikák: Inkoherens
  • Kutatás és innováció: Teljes mértékben koherensek
  • LIFE + finanszírozás: Teljes mértékben koherensek
  • Regionális politika: Részben koherensek
  • Polgári védelmi politika: Teljes mértékben koherensek
  • Egyéb: energia: Inkoherens

 

Kérjük, fejtse ki észrevételeit:

Az uniós környezetvédelmi jogszabályok és környezetpolitikai szabályok, valamint a VKI és az alá tartozó irányelvek kölcsönösen támogatják egymást. Azonban az egyéb ágazati szakpolitikákkal (leginkább a mezőgazdaság, közlekedés és energiatermelés területén) történő integráció és a szakpolitikák koherenciájának hiánya aláássa az uniós vízügyi vívmányok célkitűzéseit. Hangsúlyoznunk kell, hogy a következetlenségnek nem a fenntartható vízgazdálkodásra vonatkozó európai uniós jogi keretrendszer az oka. Az elemzések szerint az uniós vízügyi jogszabályok megvalósulásának hiányosságai abban gyökereznek, hogy a vizekkel kapcsolatos megfontolások nem épülnek be az egyéb területek szakpolitikáiba, ez pedig különböző szinteken nyilvánul meg. A szakpolitikák közti koherencia és koordináció hiánya jól tükröződik azokban az országokban, ahol a VKI intézkedéseinek bevezetése során nem aknázzák ki az EU finanszírozási rendszere által nyújtott pénzügyi lehetőségeket (különös tekintettel a kohéziós alapra és a közös agrárpolitika finanszírozására). Ehelyett inkább olyan intézkedések finanszírozása mellett döntenek, amelyek hátráltatják a VKI bevezetését (például csak műszaki megoldások az árvízvédelemben, hajózásban, öntözésben és a talajvíz elvezetésében). Nincs hatékony koordináció a különféle kormányzati szervek között sem, ezáltal a vízügyi politikák és egyéb ágazati szakpolitikák, például a mezőgazdasági, energiaipari, közlekedési szektor politikái nem összehangolt módon valósulnak meg. Ezt tükrözi a pénzügyi tervezési folyamatok összehangolásának hiánya (például a vidékfejlesztési szakpolitika a vízgyűjtőgazdálkodási tervezéstől függetlenül készül), illetve az, hogy milyen jelentős különbségek vannak a fenntartható vízgazdálkodás értelmezése között az egyes kormányzatok különböző ágazati irányító szerveinek körében (különbségek például a környezetvédelmi és mezőgazdasági szervezetek között abban, hogy mit értenek „víztakarékosság" alatt).

Indoklásunk
A VKI összhangban van a környezetvédelmi jogszabályokkal, és támogatja az olyan szakpolitikai célkitűzéseket, mint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A VKI által kitűzött célok elérését jelentős mértékben hátráltatták az EU más ágazati szakpolitikái által támogatott nem fenntartható gyakorlatok, főleg a mezőgazdaság, energiaipar és közelekedés területén. A vizek védelmére vonatkozó célokat ezekbe a szakpolitikákba is be kell építeni.

 

51. Milyen hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű jogszabályok elfogadása a nemzeti/regionális szintű jogszabályok eredményeivel összevetve?

Víz-keretirányelv: Magas hozzáadott érték

A felszín alatti vizekről szóló irányelv: Magas hozzáadott érték

A környezetminőségi előírásokról szóló irányelv: Magas hozzáadott érték

Árvízvédelmi irányelv: Magas hozzáadott érték

 

Indoklásunk
A VKI az édesvízi életközösségek védelmét célzó szigorúbb és ambiciózusabb nemzeti jogszabályok kialakításának fő hajtóereje. Emellett előmozdította a több tagországot átszelő folyók, például a Duna vagy a Rajna határokon átívelő védelmét és a velük kapcsolatos fokozott együttműködést. A VKI abban is segített, hogy az egységes uniós piacon működő vállalatok számára egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre.

 

Záró kérdések

Ha valamelyik válaszát bővebben kifejtené vagy a célravezetőségi vizsgálathoz kapcsolódó bármely egyéb szemponttal kapcsolatban szeretne további észrevételeket vagy információkat megosztani velünk, kérjük, használja az alábbi szövegdobozt.

Az egészséges édesvízi ökoszisztémák fontosak számomra. Ismerem a Víz Keretirányelvet, és egyetértek a természetvédelmi szervezetekkel abban, hogy a VKI megfelel a célnak, és ambiciózus célkitűzései indokoltak:

  • A Víz Keretirányelvben meghatározott megközelítés alkalmas vizeink további állapotromlásának megelőzésére, az édesvízi ökoszisztémák helyreállítására és a megbízható vízellátás biztosítására minden törvényes vízhasználat során. A VKI szigorúbb nemzeti vízvédelmi jogszabályok elfogadásához vezetett, de ezzel együtt az uniós szintű fellépés is indokolt, mivel az édesvízi ökoszisztémák nem követik az országhatárokat. A VKI elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon az egyes társadalmi-gazdasági helyzetekhez, kormányzati struktúrákhoz, a helyi kultúrákhoz és hagyományokhoz.
  • A VKI elengedhetetlen az EU vizeit érintő terhelések és a különböző, vizekkel kapcsolatos társadalmi-gazdasági kihívások leküzdéséhez (amilyen például az éghajlatváltozás és az új technológiai fejlesztések). Az állapotértékelésben továbbra is kritikus fontosságú az “egy rossz, mind rossz” elv alkalmazása, és ugyancsak helyes a “szennyező fizet” elvvel összhangban a megfelelő vízárpolitika bevezetése.
  • Ahol a végrehajtás megfelelő, ott a VKI eredményesnek bizonyult az édesvízi ökoszisztémák védelmében és helyreállításában. Az uniós vizek jelenlegi rossz állapotának oka a kormányok ambíciójának és politikai szándékának hiánya a vizeinket érintő legfőbb terhelések kezelésére; a vizek rossz állapota NEM annak az eredménye, hogy a VKI jogi rendelkezései alkalmatlanok vagy a vízgazdálkodásra rótt elvárások helytelenek lennének.
  • A természetvédelem mellett a VKI hozzáadott értékkel rendelkezik a gazdaság szempontjából és további társadalmi előnyökkel is jár (pl. víztisztítás költségeinek elkerülése, aszályok és árvizek okozta gazdasági károk megelőzése vagy az emberi egészségre gyakorolt kedvező hatások).
  • A VKI összhangban van az egyéb uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, és támogatja az EU gazdasági fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseit. A VKI célkitűzéseinek elérését azonban jelentősen aláásták az EU ágazati politikái által támogatott nem fenntartható gyakorlatok (főként a mezőgazdaság, az energia és a közlekedés terén).

Felszólítom a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ne változtassák meg a Víz Keretirányelvet, hanem éppen ellenkezőleg, hajtsák végre hatékonyabban, valamint integrálják a vízvédelmi célkitűzéseket más ágazati politikákba (különösen a mezőgazdaság, az energiatermelés, a közlekedés és az árvízvédelem területén).

Cselekedj most!

Cselekedj!

 
Elfogadom az adatvédelmi tájékoztatót*
Egyetértek az adatvédelmi tájékoztatóval. Beleegyezem, hogy adataimat a kampány ideje alatt tárolják. Tudomásul veszem, hogy az adataimat továbbítják az Európai Bizottság részére, és a nyílt konzultáció során felhasználásra kerülnek. Engedélyezem az Európai Bizottság számára, hogy válaszaimat név nélkül közzé tegye.
Olvasd el a válaszokat, amelyeket a nevedben továbbítunk az Európai Bizottság részére!
Kérjük, minden mezőt tölts ki!
Kérjük, ellenőrizd az email címed!
Már korábban részt vettél a válaszadásban
Kérjük, fogadd el az adatvédelmi nyilatkozatot!
Upsz, valami hiba történt. Kérjük, frissítsd a weboldalt vagy látogass vissza később.
*Kötelezően kitöltendő
 
375 386 ember már elmondta a véleményét. Segíts elérni 400 000 főt!

Triplázd meg a hatásod!

Köszönjük, hogy részt veszel a kezdeményezésben vizeink megóvásáért!

Segíts, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet!

Kérd meg a barátaidat, hogy csatlakozzanak!
Ellenőrizd az email-fiókodat, és erősítsd meg, hogy feliratkoztál a hírlevelünkre!